Egyik meghívottunktól a lenti levelet kaptuk. Mivel érdekes dolgokat feszeget közzé tesszük.
Köszönöm a meghívót, de én Londonban élek és idén már hétszer voltam Budapesten tehát nem tudok eljönni a konferenciára, ami érdekesnek hallatszik.
Két és és fél evig jártam Budapest utcáit kapukat nézegetni, kiválasztani, fényképezni és többször lakókkal beszélgetni a XI. kerületben. Ezért mondhatom, hogy a város állapotát és pulzusát eléggé fel tudtam mérni ez idő alatt. Van néhány megjegyzésem, amit ha érdekesnek tartanak közöljenek a résztvevőkkel.
Budapest állapota minden évben jobb, de még mindig túl sok az elhanyagolt épület, repedt járda, lukas gödrös utak, stb. Európa többi fővárosával összehasonlítva a városnak még sokat kell javulnia. Sajnos, és ehhez akárhányszor látogatok nem tudok hozzászokni, Budapest egy graffiti támadástól szenved. Majdnem hihetetlen, hogy a Körút egész hosszában nincs egy épület, ami ne lenne összefirkálva. A városlakók letargikus válasza erre még szomorúbb: semmit sem lehet tenni. Természetesen lehetne tenni, ha lenne politikai és közös akaraterő. Talán ez a szabadság félreértelmezése, ami egy civilizált országban csak önfegyelemmel működhet (és végrehajtott törvényekkel).
Szintén észrevehető egy bizonyos fokú kulturális üresség a város iránt. Budapest eklektikus épitészete, szobrai, hidjai egyedülalló európai hagyományt jelentenek. A régi középosztály, amely felépitette és értékelte elpusztult, elmenekült. Egy új kultúrált osztály miért nem kerekedett felül!? Különben miképen lehetne megmagyarázni a közömbösséget, amikor ráragasztanak plakátokat fafaragásokra, szerelők átvésik a szépen formált homlokzatokat, mindenféle cetli van felragasztva, kutya szemét szanaszét, autók parkolnak a járdán úgy, hogy a gyerekkocsiknak a forgalomba kell kimennie, mert nem férnek el. Mindezek lehangolóak és nem egy előnyös képet mutatnak a látogató felé: ez a szép város miért nincsen jobban karban tartva? Mintha a lakókat nem érdekelné a környezetük a saját lakásukon kívül.
Budapest gyors fejlödésé alatt a 19. Sz. nem hagytak elég nyitott területet a sűrűn beépitett utcák között. A Teréz városban már létrehoztak kisebb parkokat-játszótereket háztömbök helyett. Ezt szerintem bátoritani kellene, mivel nagyon jó tendenciának tartom. Szerintem a rendszer váltás követő években Budapest kihagyott egy lehetőséget, hogy Közép-Kelet-Europa financiális központjává alakuljon. Ez volt a szerepe, mint Nagymagyarország fővárosa, és erre jellemező máig a mérete. Ehhez ki kellett volna fejlszteni egy business negyedet, ahol új modern épületeket lehetett volna épiteni erre a célra, és egy business közösséget összehozni. Túl késő van erre?
Noha mindez negativ hozzáállást mutathat Budapestnek annyi előnye van, hogy megérdemelne jobb karbantartást. Amikről írtam nem anyagi jellegűek, hanem egy más értékrendű hozzáállást igényelnek.
Váci Sándor
